Edmund Meiser

Interjú Edmund Meiser Úrral

LEGYEN PÉLDAKÉP, EZ DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ!

Meiser úr, több mint 60 éves cégtörténetre tekint vissza. Annak idején mi volt a kiváltó ok, hogy céget alapítson?

Edmund Meiser:  18 évesen letettem a kereskedelmi vizsgát. Már akkor elhatároztam, hogy egy napon önálló leszek, szabad és független. A homokbányában végzett munkám kapcsán kapcsolatot építettem ki a kohóval. A kohó szállított hatszögletű rudakat a kőbányának, mert nekünk nem volt fúrószerszámunk, amivel robbantási lyukakat készíthettünk volna.

Az építőanyagok iránti érdeklődés az 50-es években nagyon nagy volt, és egyre csak nőtt. Külön engedélyt kaptam már a 21 éves nagykorúságom előtt, hogy bontási szakértő legyek. A bontással aztán sok pénzt kerestem, csak egyetlen templom lebontásával, mindössze 2 hét alatt egymillió francia frankot. Ebből a pénzből vettem meg az első betonacélfeldolgozó gépemet. Akkoriban nagy volt az érdeklődés az acél, különösen a betonacél iránt. A szállítások túlnyomórészt Németországba történtek. Aztán a kohó  megkeresett engem, mert az acélgyártásnál sok szalagacél keletkezik, kvázi mint melléktermék, és vásárlókat kerestek rá. Ezért vásároltam egy gépet a Georg cégtől 30.000 márkáért, hogy ezeket a szalagacélokat elő tudjam készíteni és a lakatosok részére főborda alapanyagként értékesíteni tudjam. 

A gép leszállítása után 1 évvel a kohóban nem volt több szalagacél. Erényt csináltam a szükségből és kitaláltam, hogy a járórácsgyártásban ilyen szalagacélt használnak. Egy a STEB cégnél Stuttgartban – amelynek a rácsgyártásban akkoriban jó hírneve volt -  tett látogatás után úgy döntöttem, hogy intenzívebben kell foglalkoznom a járóráccsal.

Néhány évvel később belekezdtünk egy saját horganyzó építésébe. Erre azért volt szükség, mert a környéken csak Saarlouisban volt horganyzó, kétségtelenül hosszú várakozási idővel.

Mire vezeti vissza a MEISER cég folyamatos és gyors növekedését?

Edmund Meiser: Kell egy cél, szorgalmasnak és takarékosnak kell lenni, továbbá körültekintőnek és széles látókörűnek. Látni kell, hogy hol mire van igény.

„Minden 10. évben jött egy alapvető változás. Akkor fel kell ismerni ezeket a jeleket.“

Hogyan látja az utolsó évtized folyamatos fejlődését, mi változott?

Edmund Meiser: Minden 10. évben jött egy alapvető változás. Fel kellett ismerni ezeket a jeleket. Sokszor recesszió alatt volt beruházásunk, mert ez rendszerint kedvezőbb volt. Aztán amikor ismét fellendülés volt, akkor készen álltunk a kihívásokra.

Ön vállalati kultúrát teremtett és közvetít a MEISER cégnél. Hogyan sikerült ez és mi jellemzi ma a vállalkozói tevékenységet?

Edmund Meiser:  Legyen példaképünk, ez döntő fontosságú. Az elején reggel 6 órától este 7 óráig dolgoztam. Már fiatal férfiként is a céljaimra fókuszáltam.

Kérdés Meiser Asszonyhoz: Meg kellett osztani a férjét és később a fiait is a vállalattal.  Hogy volt ez Önnél, hogyan tudta mégis megteremteni, hogy egy családot vezessen?

Ursula Meiser: Rögtön láttam, hogy a férjem valamit fel akar építeni. Ezért megfontoltam, hogy tudnék ehhez hozzájárulni. Így gondoskodtam a gyerekekről, szerveztem a családot és támogattam a férjemet. Ez nem esett nehezemre, a kezdetektől felkészültem erre és a férjem szombat déltől vasárnap estig mindig ott volt a családnak. Mindig szívesen beszámolt nekem arról, hogy mivel foglalkozik a cégnél. Így én is mindig tudtam, mi történik. Nagyon jó volt számunkra, hogy Wolfgang és Ulrich már olyan korán nagy érdeklődést mutatott a vállalat iránt. Példaértékű, ahogyan mindhárman kezelik az átállást. A férjem szabad kezet adott a fiainknak, s mivel még mindig dolgozik, van elég időm és terem saját magamra is, amiért néhány barátnőm irigyel.

A MEISER cégnél jelenleg generációváltás megy végbe. Mit ad útravalóul a következő generációnak?

Edmund Meiser: A generációváltás problémamentesen, zökkenőmentesen megy. Mit adok útravalóul? Legyen előttük példakép! Ezenkívül gyakorló katolikusok vagyunk, ez érték a számunkra, a cselekedeteink alapja, a társadalmi szerepvállalásunk.  Nem verjük nagydobra, a főcím vagy a médiában való megjelenés nem fontos számunkra.

Mit kíván magának a jövőre nézve? Milyen tervei vannak még?

Edmund Meiser:  Néhány év mehetne még így. A legfontosabb, hogy a feleségemmel mindketten egészségesek legyünk. Az utódlás már rendezett. A pénzügyi alap szilárd – a pénzt, amelyet a vállalattal kerestünk, mindig befektettük, visszaforgattuk a cégbe. Nagy felelősséggel tartozunk mindenki iránt, aki nálunk dolgozik. Munkavállalóinknak mindig tudniuk kell, hogy biztos jövőjük van a MEISER cégnél. Van még néhány tervem a fiókban. Oelsnitzben lesz majd egy nagy beruházás. Ahhoz azonban, hogy mindent megvalósítsunk, lényegesen több határainkon kívüli munkavállalót kell szerződtetnünk.

Ursula Meiser: A férjemmel és a családommal még sok harmonikus évet kívánok magamnak. Szeretném a férjemet továbbra is támogatni és a 15 unokámról gondoskodni. Mindemellett a Statio Dominus-t nagyon a szívemen viselem, amely a hitet és a művészet csodálatos módon kapcsolja össze.